Fáraó Misszió

Andrzej Wójcikiewicz:
A fáraó felébresztése

A könyvben leírt történet valóságos eseményekről és emberekről szól. Az események egyik pillanatról a másikra változnak a valóságban is. Egy lengyel hölgy információja alapján elindult az egyiptomi Kheopsz fáraó sírjának felkutatása. A cél a fáraó múmiájának behelyezése a Nagy Piramisban lévő szarkofágba, ami „megnyitja” a Piramist és védelmet nyújt a Föld lakóinak...

A Terv célja

A Terv (amit Kheopsz Missziónak, Fáraó Küldetésnek szoktunk hívni) célja régészeti ásatások végzése Egyiptomban, azért, hogy megtaláljon két fontos létesítményt – a Nagy Labirintust, amiről Hérodotosz írt, illetve a Nagy Piramist Építő Fáraó (Khufu vagy Kheopsz) sírját.

Minden Lengyelországban kezdődött, 2001 májusában. Egy wrocławi lakos – egy Lucyna Łobos nevű hölgy – megállapította mind a két létesítmény helyét. Az információ vételének módja regressziós hipnózis és ún. ’telepatikus kapcsolatteremtés’, channeling volt. Lucyna Łobos képességeit olyan ismert személyiségekéhez lehetne hasonlítani, mint Stanislaw Ossowiecki (híres lengyel látnok) vagy az amerikai Edgar Casey, bár az ő képességeik merőben más irányba mutatnak.

A KHEOPSZ MISSZIÓ, vagy ismertebb nevén a ’Föld Megmentése Terv’ azon a meggyőződésen alapszik, hogy a Nagy Piramis építése idejében fennálló civilizációk képesek voltak előre jelezni azokat a veszélyeket, amelyek ma (illetve elsősorban 2012-ben) fenyegetik a földünket. Ezért létrehoztak egy olyan védelmi rendszert, amelyet adott időben majd be kell indítani. Lucyna tudósítása szerint a probléma megoldásának kulcsa, hogy a Nagy Piramist Építő Kheopsz Fáraó múmiáját el kell helyezni a Nagy Piramisban lévő szarkofágba. Az az idő pedig, amikor ezt meg kell tenni, MOST van.

Önmagában a sír helyének ismerete, melyet 2001 májusa óta tudunk, nem volt elég az egyiptomi ásatások ügyében döntéseket hozó hatóságok meggyőzéséhez. A problémát ezzel kapcsolatban az információhoz jutás mikéntje okozta. Valahogy be kellett bizonyítani Lucyna közléseinek hitelességét, úgy, hogy bárki meggyőződhessen arról, hogy itt nem Lucyna fantáziájának és képzeletének szüleményeiről vagy feltűnési vágyról van szó. A régészek és persze mindazok meggyőzéséhez mindenképpen szükség volt erre a hitelességre, akik jobb szeretik távol tartani magukat a ’tudománytalan’ forrásokból származó információktól. A hitelesség a döntést hozó hatóságok miatt is fontos volt, és a lehetséges anyagi támogatók miatt is, akik az anyagi hátterét biztosíthatják az ilyen küldetésnek; és természetesen azoknak is fontos a hitelesség, akik majd magát az ásatást végzik. A terv megvalósítása így három részre oszlott:

1. SZAKASZ:

Ásatások a Ślęża hegyen, a lengyelországi Wrocław környékén. Ez a szakasz volt a legkönnyebben kivitelezhető és a legolcsóbb is, a lengyel helyszín miatt. A Lucyna Łobossal folytatott ülések során nemcsak arról kaptunk információt, hogy mi van elrejtve a hegy gyomrában, hanem arról is, hogy hogyan érhetjük el azokat a történelmi kincseket, amelyek – Lucyna szerint – még I. Boleslaw Chobry (a Bátor – Lengyelország első királya, i. sz. 992–1025) idejéből származnak. Sok bonyodalom és formai akadályok leküzdése után, ez a szakasz végre a megvalósítás fázisába lépett 2004. augusztus 17-én, a Wrocławi Egyetem régészeti csoportja jóvoltából, akiket Dr. Aleksander Limisiewicz vezetett. A ślężai ásatások ma is folynak, és megerősítették a Lucyna által szerzett információk pontosságát.

2. SZAKASZ:

Ez a szakasz az ún. Nagy Labirintus kamráinak felfedezését szolgáló ásatásokat foglalja magába, amiket Hérodotosz is leírt. Annak ellenére, hogy a Labirintus 3000 kamrából áll, még senkinek nem sikerült megtalálni. Lucynának köszönhetően birtokunkba került a Nagy Labirintus és az ún. Arany Kamrák bejáratainak helye. Ennek a szakasznak a feltárása 2008 első negyedében kezdődött el, egyiptomi és nemzetközi régészek részvételével. 2009. március elejétől megadták az engedélyt az ásatás folytatására, amely Hawarában van. Érdemes megjegyezni, hogy a Nagy Labirintus akár egyetlen kamrájának megtalálása minden idők legnagyobb régészeti szenzációja lenne.

3. SZAKASZ:

A két fenti leletet felhasználásával meg kell szerezni az egyiptomi hatóságok hozzájárulását ahhoz, hogy ásatásokat lehessen kivitelezni az Építő sírjaként meghatározott helyen – vagyis a Nagy Piramis közvetlen közelében.

Tudományos kutatás

2006 februárjában a kairói Nemzetközi Csillagászati és Földtani Intézet tudósainak egy csapata, Prof. Dr. Mohamed Abbas vezetésével földalatti radaros (GPR) vizsgálatokat folytatott a gízai fennsík Lucyna Łobos által megjelölt helyein. A kutatás az Egyiptomi Antikvitások Legfelsőbb tanácsának engedélyével zajlott. A 12 és 30 méteres mélység között végzett GPR tesztek eredményét Mohamed Abbas professzor és Dr. Adam Szienkiewicz, a Wrocławi egyetem földtani intézetének kutatója is kielemezte. Az eredmény határozott anomáliákat mutatott ki 25 és 30 méteres mélység között, több helyen is. Ez azzal a reménnyel töltötte el a csapatot, hogy a második szakasz esetleg kihagyható, és azonnal a gízai fennsíkon, a Nagy Piramis közelében kezdhetik meg az ásatásokat, ahol a piramis építője sírjának kellett lennie. Ezen a helyen a GPR nagyon erős anomáliákat jelzett.

2006 szeptemberében a Wrocławi Egyetem és a Kairói Nemzetközi Csillagászati és Földtani Intézet együttműködési egyezményt írtak alá egymással. Az egyezmény egy lehetséges, a legerősebben jelzett anomáliák helyén végzendő ásatásra vonatkozott.

2007. március 18-án a Kairói Nemzetközi Csillagászati és Földtani Intézet hivatalos kérvényt nyújtott be a Egyiptomi Antikvitások Legfelsőbb Tanácsához az ásatási engedélyek megszerzéséhez. Az ásatást egyiptomiak végezték volna egyiptomiaknak, a Wrocławi Egyetem anyagi támogatásával. 2007 májusában azonban sajnos elutasító válasz érkezett a Kairói Intézménytől. A Legfelsőbb Tanács elutasította az engedélyt.

Így tehát másik tervet készítettünk. Visszatértünk az eredeti ’második szakaszos’ programhoz, vagyis a Nagy Labirintus felkutatásához.

A következő lépés

2001 májusában 4 ember vett részt a projektben: Lucyna Łobos, Lucja Szjada, Iwona Stankiewicz és Andzej Wójcikiewicz. Mostanra már több ezer ember tud róla szerte a világon. Magán – és üzletemberek, valamint lengyel, egyiptomi, belga, magyar és amerikai tudósok vesznek benne részt. A sír kb. 700 méterre helyezkedik el Nagy Piramistól és kb. 30 méter mélyen. A feltárás becsült költsége kb. 300 ezer dollár. Csak arra kérem Önöket, nézzék meg, mennyibe került az iraki háború az amerikaiaknak: kb. 250 ezer dollárba – percenként!

Örülünk minden tanácsnak vagy támogatásnak, mely segít, hogy elérjük azokat, akik előre tudnák vinni a projekt ügyét. Elég gyakori a kérdés, hogy mi van, ha az egész csak Lucyna fantáziájának a terméke, ha mindez nem igaz, és a ślężai dolog is csupán véletlen egybeesésnek köszönhető? Nos, egyelőre több forgatókönyv is készül erről a témáról, ami pedig nem sűrűn fordul elő a hollywoodi rendezők íróasztalán – vagyis hogy hogyan épült a Nagy Piramis, Andrzej Wójcikiewicz A fáraó felébresztése című könyvében leírtak alapján.

Jelenleg a Kairói Egyetem régészeti tanszéke a Wrocławi Egyetemmel együttműködésben és az Egyiptomi Régészeti Felügyelőség teljes körű hozzájárulásával kutatásokat folytat Hawara Nekropoliszi régiójában, Gízától kb. 90 km-re. A kutatás 2008. márciusban kezdődött, és napjainkban is tart. Az anyagi hátteret a Lengyel ’Dar Swiatowida’ Régészeti Kutatásokat Támogató Alapítvány biztosítja. A cél a Nagy Labirintus egyik lehetséges bejáratának megtalálása, amelyet Lucyna Łobos jelzett 2005 júniusában (és amit a 2006. március–május között végzett GPR vizsgálati eredmények is megerősítettek), amely a hawarai agyagtéglából épült Fayoum piramis közelében kell hogy legyen. 2008 decemberéig több, mint 50 régészeti lelet került napvilágra: számos múmia, agyagtárgy, krokodilcsontvázak és egy sokat ígérő arany maszk.

Nadzsal Ida előadása, melyet 2010. március 6-án tartott
a „2012 és a jelen kor változásai” konferencián, Miskolcon

Nadzsal Ida: A fáraó felébresztése
– Hogyan kerüljük el a világkatasztrófát?
(70 perc)


A Fáraó Misszió 2011-ben befejeződött

A Khufu fáraó múmiájának megtalálását célzó ásatások 2011 derekán sikerrel jártak, és igazolták az előzetes feltételezéseket. A fáraó megtalált múmiája jelenleg nincs Egyiptomban, külföldön őrzik és vizsgálják. Akkor fog a helyére, Egyiptomba, a Nagy Piramisba kerülni, ha bizonyos körök úgy döntenek.

Nadzsal Ida előadása 2012. február 9-én
a Magyarok Szövetségében, Budapesten.

Nadzsal Ida: Tévhitek és igazságok a Khufu fáraó terv kapcsán
(2 óra 29 perc)

A Fáraó Misszióval kapcsolatos előadásokról információ:
Nadzsal Ida (06-30-636-4343)

 
Minden jog fenntartva © Magyarországi Leela Alapítvány, 2005-2016

A honlapon lévő valamennyi anyag szerzői jogi védelem alatt áll.
Másolásuk és bármilyen formában történő felhasználásuk kizárólag a jogtulajdonos előzetes írásos hozzájárulásával lehetséges.
Frissítve: 2016.04.16